Blog

kulturcsemege@gmail.com / +36 30 212 2851

Tekerés közben

Nagyon jól lehet elmélkedni. A bringa lassabb és sokkal kevésbé vonja el a figyelmet, mint a vezetés. Így marad idő megfigyelni az épületek részleteit is akár. Na pont egy ilyen eseményben, magasan ülve, flow-ban voltam, azaz menet közben A-ból B-be. És akkor megláttam őt. Azonnali szimpátia alakult ki köztem és ezen újlipótvárosi kapu között. Gyorsan nyomtam egy satuféket. Mert meg kell az ilyesmit örökíteni, de iziben! A mögöttem gyalogolók méltatlankodtak, hogy miért nem indexelek. De hát ez már csak így megy. Faragott arcok néztek le rám. Ha kicsit nagyobbak lennének, az egyikre feltenném a napszemcsimet. Mert nem lehet a világot és a művészetet mindig olyan komolyan venni. Lehet, hogy később egy gyerek méretűvel azért kipróbálom majd! De addig is a békebeli pufók arcocskákat megmutatom. Annyira szeretem ezt a várost!

Reggeli városkép

Biciklizzünk reggel, mert ez különleges élmény! És a bringa út a Duna mellett visz ahol rengeteg fantasztikus épületet láthatunk eközben.

Szóval a mai reggelen az volt ebben a kihívás (hú de szépen mondtam azt hogy majdnem orra estem), hogy csodálatosan sütött a nap, gyönyörű volt a város, nálam pedig tele volt a bringa kosár mindenféle jó nehéz tereptárggyal: laptop, kaja meg ilyesmik, amik aztán elhúzzák a kormányt, és jöttek szemben is és próbáltam egyszerre csinálni videót meg mosolyogni is meg nem nekimenni senkinek. Jó kis koordinációs gyakorlat.

A mai napszemcsim ilyen, és ha többször találkozunk lehet, hogy meg sem ismersz, mert mindig másik van rajtam :))